Mi is az az OBD, OBDII?

     A nyolcvanas évek végén, kilencvenes évek elején kezdtek elterjedni szélesebb körben az elektronikus vezérlésű keverékképzéssel ellátott autók. Direkt nem írom, hogy befecskendező rendszer, mert gyártottak elektronikus vezérlésű karburátorokat is, bár ezek bonyolultságuk miatt nem nagyon terjedtek el. Az mikroelektronika lehetővé tette, hogy elkezdjenek különböző öndiagnosztikai rendszereket integrálni a motorvezérlőkbe. Innentől nevezzük ezeket OBD-s autóknak. Az OBD nem más mint az "On Board Diagnostic" (fedélzeti diagnosztika) rövidítése. Kezdetben ahány típus, annyi féle csatlakozó, annyi féle kódrendszer. Voltak típusok melyekből a diagnosztika csatlakozó bizonyos lábainak összezárásával u.n. villogó kódok voltak előhívhatók (opel, toyota, honda), de voltak már régebben is olyan gyártók, melyek csak az általuk kifejlesztett diagnosztikai műszernek engedtek hozzáférést. Ez a független javítók dolgát igencsak megnehezítette. A rendszerek általában úgy működnek, hogy a különböző jeladó, vagy beavatkozó alkatrészeknél létrejövő esetleges hibákat a műszerfalon lévő diag lámpa kivillanásával jelzik, ezzel egy időben a motorvezérlő memóriájában a hiba elraktározódik. Ha a hiba csak időszakos, a lámpa általában ugyan elelszik, de a hibatárolóban a hiba még jó ideig megtalálható. Javítás után a hibatárolót különböző módokon törölhetik.

     A kilencvenes évek közepe táján kezdték beszerelni az autókba az egységes 16 pólusú diagnosztikai csatlakozót. Itt is még csak a csati volt egységes, a diagnosztikai rendszerek még nagyon különbözőek voltak. Időközben az OBD csatlakozóba bekötötték a többi elektronikus vezérlő diagnosztikai kimeneteit (ABS, SRS, automata váltó ...stb).

    Az Európai piacra gyártott autóknál 2001-től a benzineseknél, 2003-tól a dízeleknél kötelezően bevezetésre került az OBDII rendszer. Ennek lényege, hogy a motornak azon paraméterei, melyek a károsanyag kibocsájtást befolyásolják, egy egységes kódrendszer segítségével, univerzális műszerekkel elérhetőek legyenek. Ezen kívül a motorvezérlésben eltárolt hibák olvashatóak és törölhetőek legyenek. A gyártók ennek többé-kevésbé eleget is tettek, de nagyon vigyáztak arra, hogy csak abba engedjenek betekintést, amibe nagyon muszály. Így gyakran belefut az ember OBDII-n keresztül "gyártó specifikus " hibakódba. Ilyenkor kezdődhet a nyomozás.

    Az OBD rendszeren keresztül egyébként sok mindenre lehetőség nyílik, főleg a gyári jellegű műszerekkel. Ilyen a menet közbeni élő adat vizsgálat, különböző illesztési funkciók, alapbeállítások....stb.

    Az öndiagnosztikai rendszerek egyre érzékenyebbek (néha túlságosan is), egyre több dologra van rálátásuk, de nem szabad robot módon mindent elhinni nekik. Az emberi logikát, a szakmai rutint nem helyettesítik. Ők csak 0-ban és 1-ben, digitálisan "gondolkodnak".